Az egészséges életmód fontossága

Az életmóddal összefüggő betegségek ma Európában az elsőszámú halálozási okokat jelentik [1], pedig az egészséges életmód drasztikusan csökkentheti kialakulásukat, lefolyásukat, és kiemelten fontos gyógyításukban is.

Az életmóddal összefüggő betegségekre jellemző a hosszú idő alatti kialakulás és a lassú lefolyás, civilizációs megbetegedéseknek is nevezzük őket. Legjelentősebb négy fő csoportjuk: a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a krónikus légzőszervi megbetegedések és a cukorbetegség.

Életmóddal összefüggő betegségek megelőzése

Ezen krónikus betegségek megelőzése, prevenciója sokkal egyszerűbb, könnyebb feladat, mint a már kialakult egészségügyi problémák kezelése. Érdemes fiatal kortól kezdve hangsúlyt fektetni az egészséges táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra is, az optimális testtömeg megőrzése mellett. Az alábbi táblázatban látható, melyek azok az egészségügyi faktorok, amik a betegségek kialakulásának rizikóját leginkább növelhetik.

	Gyenge egészség	Közepes egészség	Jó egészség
Dohányzás	Igen	Korábban legalább 12 hónapon át	Soha vagy leszokott több, mint 12 hónapja
BMI (kg/m2)	≥30	25-29,9	<25
Fizikai aktivitás	Nem	1-149 perc/hét közepes intenzitású vagy 1-74 perc/hét magas intenzitású vagy 1-149 perc/hét közepes és magas intenzitású	≥150 perc/hét közepes intenzitású vagy ≥75 perc/hét magas intenzitású vagy ≥150 perc/hét közepes és magas intenzitású
Diéta Index×	0-1 rész	2-3 rész	4-5 rész
Össz-koleszterin (mmol/l)	>6,2	5,2-6,2 vagy kezeléssel csökkentett	<5,2
Vérnyomás (mmHg)	SBP≥140 vagy DBP≥90	SBP 120-139 vagy DBP 80-90 vagy kezeléssel csökkentett	SBP<120 vagy DBP<80
Éhomi vércukorszint (mmol/l)	≥7	5,6-7 vagy kezeléssel csökkentett	< 5,6

SBP = szisztolés vérnyomás, DBP = diasztolés vérnyomás

×A Diéta Index (Healthy Diet Score) a DASH-diéta irányelvein alapuló felmérés. Részei egyes táplálékcsoportokra vonatkoznak: zöldség és gyümölcs ≥ 4,5 csészényi naponta, hal ≥ két adag hetente, teljeskiőrlésű gabonatermék ≥ három adag naponta, sóbevitel ≥ 1500 mg naponta, édességek ≥ 450 kcal hetente, magok és hüvelyesek ≥ négy adag hetente, feldolgozott, előre készített étel ≥ 2 adag hetente, telítet zsírok < 7%-a a teljes energia bevitelnek. [2]

 

Életmóddal összefüggő betegségek gyógyítása

Az életmód az egyik leginkább befolyásolható tényező az öt egészséget meghatározó faktor (környezet, társadalom, egészségügyi ellátás, genetika) közül. [3] Az életmód orvoslás eszközeivel (mint a táplálkozás– és mozgásterápia, mentálhigiéné, dohányzásról leszokás, mérsékelt alkoholfogyasztás) minden életmóddal összefüggő betegség állapota jelentősen javítható [4], ezt ma már számtalan kutatás is számszerűen alátámasztja.

Átfogó klinikai tanulmányok mutatják, hogy a tartós életmód változtatások, étkezés és mozgás együtt, elhízás esetén tartós súlycsökkenést eredményeznek amellett, hogy tartósan javítják a szervezet egészség-mutatóit, mint javítják a cukor-toleranciát, csökkentik a cukorbetegség, a magasvérnyomás- és a szív-érrendszeri betegségek előfordulását, csökkentik a koleszterin és triglicerid szinteket. [5, 6] A mozgás jelentősen hozzásegíthet a testsúly csökkentéséhez, de fő szerepe az elért testtömeg megtartásában van.[7]

Az életmód orvoslás eszközei alapvető fontosságúak a cukorbetegség kezelésében – javítják a cukor-kontrollt, lassítják a betegség progresszióját, csökkentik a szövődmények kialakulását. [8,9]

Cukorbetegeknél már három hetes életmód orvosi kezelés – nagy rosttartalmú, csökkentett zsírtartalmú étkezés, mindennapos testmozgás – jelentős változást eredményez: csökkenti az éhomi vércukor- és inzulin szintet, csökkenti az inzulinrezisztenciát, csökkenti az összkoleszterin és az LDL szintet, valamint javítja az oxidatív stressz és gyulladás jelző értékeit. [10]

Nyolc hetes rendszeres mozgás 0,66%-kal képes csökkenteni a HbA1c értéket 2-es es típusú cukorbetegeknél még akkor is, ha a BMI közben változatlan marad.[11] Nagyobb intenzitású mozgás nagyobb HbA1c csökkenést eredményezhet.[12]

A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szív-érrendszeri betegségek tekintetében. Minden 20/10 Hgmm-es emelkedés megduplázza a szív-érrendszeri kockázatot 115/75 Hgmm vérnyomásérték felett. [13]

Nemzetközi szakmai ajánlások a magasvérnyomás-betegség kezelésénél első teendőként határozza meg a súlycsökkentést túlsúlyosoknál, DASH diéta - telített zsírok és koleszterin csökkentése, zöldség-gyümölcs, alacsony zsírtartalmú ételek, rostok, teljes kiőrlésű gabonák és növényi eredetű fehérjék fogyasztása - betartását csökkentett sóbevitellel, rendszeres fizikai aktivitást, dohányzás elhagyását, alkohol fogyasztás legfeljebb mérsékelt szinten tartását.[14]

A Magyar Hipertónia Társaság szakmai ajánlása értelmében az életmód orvoslás eszközeit a magasvérnyomás minden stádiumában és formájában alkalmazni kell önállóan vagy gyógyszeres kezeléssel kombinálva. Az 1. fokozatú hypertoniásokban, kis cardiovascularis kockázat esetén a nem gyógyszeres kezelésre kell helyezni a hangsúlyt és csak eredményes életmód-változtatás ellenére is emelkedett vérnyomás esetén indokolt gyógyszerrel is csökkenteni a vérnyomást. A célzott életmód-változtatás vérnyomást csökkentő hatása megegyező lehet a gyógyszeres monoterápiával. [15]

A Lifestyle Heart Trial meggyőző bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy intenzív életmód-változtatás képes koszorúér-sztent beültetését követően az érelmeszesedésben jelentős javulást elérni. A vizsgálatban egy év elteltével 28 betegből 23-nál a koszorúér szűkület csökkenését találták [16] az alábbi intenzív életmód változtatás hatására: 10%-os zsírtartalmú vegetáriánus étrend, aerob mozgás, stressz-menedzsment, dohányzás-elhagyás és csoportos pszichotréning.

Szív-érrendszeri betegségek szempontjából kiemelkedő jelentőségű a dohányzás elhagyása. A dohányzás elhagyása 36%-kal csökkenti a szív-érrendszeri halálozás kockázatát. [17]

Étkezés tekintetében a szív-érrendszeri betegségeknél a mediterrán diéta ajánlott. [18,19]

Rendszeres mozgás, mely heti szinten 1600 kcal-t éget el, képes megállítani a koszorúér betegek állapotromlását, míg heti 2200 kcal felhasználással járó mozgás képes a kialakult plakkok csökkentésére koszorúér-elmeszesedésnél.[20,21] 5 éves távlatban azon koszorúér betegek körében, akik rendszeresen mozognak, 53–58%-kal csökken a halálozás a nem mozgó társaikéhoz viszonyítva. [22]

 

Források:

[1] World Health Organization. 2008–2013 action plan for the global strategy for the prevention and control of noncommunicable diseases: prevent and control cardiovascular diseases, cancers, chronic respiratory diseases and diabetes. Geneva: WHO Document Production Services; 2008.

[2] Lloyd-Jones DM, Hong Y, Labarthe D, et al. Defining and setting national goals for cardiovascular health promotion and disease prevention: the American Heart Association’s strategic impact goal through 2020 and beyond. Circulation. 2010;121:586–613.

[3] Healthy People 2020. 2010. http://www.healthypeople.gov/. Accessed 6 Oct 2014.

[4] American College of Preventive Medicine. Lifestyle Medicine - Evidence Review. 30 June 2009. http://c.ymcdn.com/sites/www.acpm.org/resource/resmgr/lmi-files/lifestylemedicine-literature. pdf. Accessed 24 Sept 2014

[5] McTigue KM, Hess R, Ziouras J. Obesity in older adults: a systematic review of the evidence for diagnosis and treatment. Obesity (Silver Spring). 2006 Sep;14(9):1485-97.

[6] Avenell A, Broom J, Brown TJ et al. Systematic review of the long-term effects and economic consequences of treatments for obesity and implications for health improvement. Health Technol Assess. 2004 May;8(21):iii-iv, 1-182.

[7] Weiss EC, Galuska DA, Kettel Khan L, Gillespie C, Serdula MK. Weight regain in U.S. adults who experienced substantial weight loss, 1999-2002. Am J Prev Med. 2007 Jul;33(1):34-40.

[8] Klein S., Sheard NF, Pi-Sunyer X., et al. Weight management through lifestyle modification for the prevention and management of type 2 diabetes: rationale and strategies. A statement of the American Diabetes Association, the North American Association for the Study of Obesity, and the American Society for Clinical Nutrition. Diabetes Care. 2004;27:2067-2073.

[9] Burnet DL, Elliott LD, Quinn MT, Plaut AJ, Schwartz MA, Chin MH Preventing diabetes in the clinical setting. J Gen Intern Med. 2006;21:84-93.

[10] Roberts CK, Won D, Pruthi S, Lin SS, Barnard RJ. Effect of a diet and exercise intervention on oxidative stress, inflammation and monocyte adhesion in diabetic men. Diabetes Res Clin Pract. 2006 Sep;73(3):249-59

[11] Colberg SR, Riddell MC. Physical activity: regulation of glucose metabolism, clinicial management strategies, and weight control. In Type 1 Diabetes Sourcebook. In:Peters AL, Laffel LM, Eds. Alexandria, VA, American Diabetes Association, 2013

[12] Boul ´e NG, Kenny GP, Haddad E, Wells GA, Sigal RJ. Meta-analysis of the effect of structured exercise training on cardiorespiratory fitness in type 2 diabetes mellitus. Diabetologia 2003;46:1071–1081

[13] JNC VII, NHLBI, 2003

[14] Chobanian AV, Bakris GL, Black HR et al. The Seventh Report of the Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure: the JNC 7 report. JAMA 289:2560–2572, 2003.

[15] Magyar Hypertonia Társaság. A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei 11., módosított, javított és kiegészített kiadás. Hypertonia és Nephrologia. 2018;2 2(S5): 1–36.

[16] Ornish D, et al. Can lifestyle changes reverse coronary heart disease? The Lifestyle Heart Trial. Lancet 1990 Jul 21;336(8708):129-33.

[17] Iestra JA, Kromhout D, van der Schouw YT et al. Effect Size Estimates of Lifestyle and Dietary Changes on All- Cause Mortality in Coronary Artery Disease Patients, A Systematic Review. Circulation. 2005;112:924-934

[18] de Lorgeril M, Salen P. The Mediterranean style diet for the prevention of cardiovascular diseases. Public Health Nutr. 2006;9(1A): 118-123.

[19] Estruch R, Martinez-Gonzalez MA, Corella D, et al, for the PRIDIMED study investigators. Effects of a Mediterranean- style diet on cardiovascular risk factors. Ann Intern Med. 2006;145: 1-11.

[20] Hambreacht R, Niebauer J, Marburger C et al. Various intensities of leisure time physical activity in patients with coronary artery disease: effects on cardiorespiratory fitness and progression of coronary atherosclerotic lesions. J Am Coll Cardiol 1993; 22: 468-77

[21] Franklin BA, Swaiin DP, Shephard RJ. New insights in the prescription of exercise for coronary patients. J Cardiovasc Nurs 2003; 18: 116-23

[22] Wannamethee SG, Shaper AG, Walker M. Physical activity and mortality in older men with diagnosed coronary heart disease. Circulation. 2000;102:1358-1363.