Az életmód orvoslás kialakulása

Az életmód orvoslás kialakulása

Nem új szemlélet az, hogy az életmód befolyásolja az emberek egészségét, segít a betegségek megelőzésében, azonban az utóbbi évtizedekben a bizonyítékok és okok keresése segítette azt, hogy kialakuljon, majd beépüljön a mai modern orvoslásba az életmód orvoslás.

A teljesség igénye nélkül fontos kiemelni néhány olyan orvost, aki már a maga idejében felismerte az életmód jelentőségét az egészség megőrzésében.

A modern orvostudomány atyjának nevezett Hippokratesz-től több olyan idézet is fennmaradt, amikben kiemeli a betegség okaira irányuló terápiákat, mint az egyénre szabott („A kezelést a beteg természetéhez és korához, az évszakhoz és a betegség jellegéhez szabjuk.") táplálkozás fontosságát. A testmozgást szintén az egészség megőrzésének és fejlesztésének eszközének tekintette.[1]

A 19. században élt Fodor József nem csak a magyar közegészségügy, hanem ezen belül a magyar iparegészségtan megteremtőjét, az elsősegélynyújtási ismeretek minél szélesebb körű oktatásának szorgalmazóját, az iskolaorvos-képzésnek és az egészségtan oktatásának a bevezetője is volt. Tőle származó idézet a következő: „Az egészséges életmód, a jó közegészségügy rendkívül megerősíti s munkaképessé teszi a népeket.”[2]. Statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a helytelen életmód és táplálkozás miatt a különböző társadalmi osztályok életkori és halálozási adatai milyen lényeges eltérést mutatnak.[3]

A 20. században élt Mark Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter alkotta modell (Health Field Model) az egészséget meghatározó tényezők (életmód, környezet, egészségügy, genetikai tényezők) közül a legnagyobb jelentőséget a lakosság életmódjának tulajdonította. Lalonde-t akkor még bírálták a tudományos bizonyítékok hiánya miatt, ám később elfogadták nézetét.[4] Olyannyira, hogy munkássága szolgáltatta az alapot az 1986-s Ottawa Chartának, ami a modern egészségfejlesztés kezdetét jelentette: "Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége."[5] Lalonde az életmódbeli tényezők közül is kiemelte a dohányzás abbahagyását, a táplálkozás és a testmozgás fontosságát.

A Framingham-tanulmány egy hosszú távú, még folyamatban lévő szív-és érrendszeri hosszmetszeti tanulmány, amely Framingham (USA, Massachusetts) nevű kisváros lakóit követi generációkon keresztül 1948-tól egészen napjainkig. Eredménye többek között egy pontrendszer alapú táblázat, ami a szív-érrendszeri rizikó becslésére használnak. A pontozás olyan tényezőkön alapul, mint a nem, életkor, dohányzás, vérnyomás és koleszterin értékek.[6]

James M Rippe, amerikai kardiológus és a Rippe Lifestyle Institute alapítója megannyi kutatást folytatott az életmód és a szív-érrendszeri betegségek kapcsolatáról, több mint 400 publikációban és 50 könyv megírásában vett részt e témában. Az ő nevéhez fűződik az első életmód orvoslás könyve (Lifestyle Medicine), amit 1999-ben adott ki, és ma már a harmadik kiadását éli.[7]

Az utóbbi évtizedekben rohamosan felgyorsult az életmódbeli tényezők és a betegségek megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos tanulmányok, cikkek, könyvek. Ezek már nem csak a jelenség felfedésére irányulnak, hanem a hatások részletes élettani, biokémiai folyamatainak felismerésére, illetve a megfelelő hatások kiváltására is. Nagyon fontos például a mozgásterápia „dózisának” pontos meghatározása különböző betegségek, állapotok esetén, mint ahogy az orvosok ma a gyógyszerelést tudják beállítani, személyre szabni.

 

Az életmód orvosi társaságok létrejötte

Elsőként az amerikai életmód orvosi társaság (American College of Lifestyle Medicine) került megalapításra 2004-ben, majd négy évvel később az ausztrál (Australasian Society of Lifestyle Medicine) jött létre.

Világviszonylatban igen korán, 2013-ban alapult meg a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT), aminek elnöki szerepét dr. Barna István kezdte meg, majd dr. Babai László vette át és irányítja a szervezetet a mai napig. Szakmai tevékenysége mellett a Társaság 2019-ben szervezte meg első kongresszusát, majd 2020. februárjában a másodikat, amik kiváló alkalmat biztosítottak az életmód orvoslásban dolgozó szakemberek (orvosok különböző területekről, gyógytornászok, sportszakemberek, dietetikusok, egészségfejlesztők stb.), piaci szereplők és döntéshozók közös gondolkodására a szakma helyzetéről, kilátásairól, megoldandó problémáiról.

Ezek után alapult meg az európai (European Lifestyle Medicine Organization) és a nemzetközi (Lifestyle Medicine Global Alliance) szervezet 2015-ben, majd egy évre rá a brit (British Society of Lifestyle Medicine) és a német (Deutsche Gesellschaft für Lebensstilmedizin) életmód orvosi társaság is. Ma már még több ország csatlakozott a kezdeményezéshez és alapította meg maga társaságát.

 

Források:

[1] Hajdi Gy. A modern orvostudomány előzményei. http://www.infektologia.hu/upload/infektologia/document/hajdi_modern_orvostud_elozmenyei_2resz.pdf

[2] Fodor J. Az egészségügyről. Egészség. 1887;1.

[3] Ábrahám Z. Fodor József emlékére. Orvostudományi Értesítő 2018, 91(1)

[4] Theodore H.T. Marc Lalonde, the Health Field Concept and Health Promotion. Case Studies in Public Health. 2018 : 523–541.

[5] AEEK Egészségtudományi Fogalomtár. Egészségfejlesztés címszó https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9s

[6] https://framinghamheartstudy.org/

[7] https://www.rippehealth.com/aboutdrrippe/