A szív-érrendszeri rizikó becslése

A szív-érrendszeri rizikó becslése

A szív-érrendszeri betegségek felelősek világszerte a legtöbb halálozásért, noha többségük az életmódbeli tényezők megváltoztatásával elkerülhetőek lennének. A szív-érrendszeri katasztrófák (mint a szívinfarktus, a stroke) elkerülésében könnyen elérhető rizikóbecslő tesztek segítenek.

Tudományos kutatások eredményeképp tudjuk, hogy a szív-érrendszeri betegségekért leginkább felelős tényező az életkor, nem, dohányzás, elhízás, cukorbetegség, magasvérnyomás betegség és a magas vérzsírok szintje. [1] Vannak tesztek amik ehhez még hozzáteszik a családi hátteret (genetikát), ami szintén hajlamosíthat a betegségek kialakulására. Azonban látható, hogy a legtöbb rizikófaktor az életmóddal van összefüggésben, így annak változtatásával bármilyen életkorban csökkenti a betegségek kialakulásának esélyét.

Framingham rizikóbecslő teszt

A Framingham Heart Study egy város lakosságának egészségügyi adatait követi 1948 óta mind a mai napig. Az adatok folyamatos elemzésével és a szív-érrendszeri betegségek és katasztrófák regisztrálásával létrehoztak és folyamatosan továbbfejlesztenek a kutatók egy olyan rizikóbecslő kérdéssort, ami alapján jó eséllyel megbecsülhető, kinek alakulhat ki súlyos betegsége 10 éven belül. [2] A számításai több ezer személy adatain alapulnak, és az alábbi tényezőket veszi számításba:

  • Életkor
  • Nem
  • Vérnyomás
  • Koleszterinszint
  • Dohányzás

A teszt eredménye kiolvasható a táblázatból, de kitölthető az alábbi linken is. Mivel a kutatást amerikai populáción végezték, más földrészen élőknél valamivel másképp kell értelmezni az eredményeket: az európai lakosság számára például kissé alábecsüli a tényleges rizikót. [3]

AHA/ACC teszt

Több, nagy populációt vizsgáló tanulmány alapján alkotta meg rizikóbecslő kérdőívét az Amerikai Kardiológiai Társaság (American College of Cardiology – ACC) és az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association – AHA) 2013-ban. Ez a Frammingham-teszthez képest egy módosított algoritmussal számol, amibe a cukorbetegséget is beleveszi már. A teszt mellett kiadtak egyúttal egy szakmai ajánlást is a kezelésekre vonatkozóan.[4]

A teszt online is kitölthető az alábbi linken. (A koleszterinszintet itt mg/dl mértékegységben kell megadni, míg nálunk mmol/l-ben szerepel a laborleletekben. Átszámítására használható az online kalkulátor.)

 

Sok már teszt is létezik a szív-érrendszeri rizikótényezők felmérésére, amik részben más algoritmust használnak vagy más populáció eredményein alapulnak. Közös bennük azonban, hogy céljuk felmérni és felhívni a figyelmet a szívinfarktus vagy stroke kialakulásának esélyére, hogy megelőzhessék őket. Mivel a legnagyobb részt az életmódbeli tényezők felelősek ezen katasztrófák kialakulásáért, a megelőzésben is kiemelten fontos az életmód orvoslás eszközei, mint például a táplálkozás- és mozgásterápia, dohányzásról leszokás.

 

Ha a fenti teszteken magas pontszámot értél el, keresd fel orvosainkat és szakembereinket, és kerüld el a súlyos betegségek kialakulását!

 

Források:

[1] D’Agostino RB, Vasan RS, Pencina MJ, et al. General cardiovascular risk profile for use in primary care: the Framingham Heart Study. Circulation. 2008;117(6):743–53.

[2] https://framinghamheartstudy.org/

[3] Tillin T, Hughes AD, Whincup P, et al. Ethnicity and prediction of cardiovascular disease: performance of QRISK2 and Framingham scores in a U.K. tri-ethnic prospective cohort study (SABRE– Southall And Brent REvisited). Heart. 2014;100:60–7.

[4] Goff DC, Lloyd-Jones DM, Bennett G, et al. 2013 ACC/AHA guideline on the assessment of cardiovascular risk: a Report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. J Am Coll Cardiol. 2014;63(25 Pt B):2935–59.