A mozgás gyógyít és megfelezheti az infarktus kockázatát

A mozgás gyógyít és megfelezheti az infarktus kockázatát

A mozgás drasztikusan csökkenti a szívinfarktus és számos más betegség kockázatát, sőt a már kialakult szív-érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős hatással bír. Dr. Ferenczy Péter, a Your Power Med Health Center életmód orvosa, kardiológusa, diabetológus egy új kutatás hátteréről és a szakértő irányítás szerepéről beszélt.

A szív és a légzőrendszer is legyen fitt

A fizikai aktivitás hosszútávon akár felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát – állítja egy norvég kutatás, amely a kardiorespiratorikus fittség fogalmát veszi alapul. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy a test oxigént szállítson mozgás közben az izmokba, és egyaránt feltételezi a szív, a tüdő és a keringés hatékony működését. A szív- és légzőrendszeri állóképesség ugyanis jelentős szerepet játszik többek közt a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kivédésében.
Szívbetegségek megelőzésében és gyógyulásában is döntő a mozgás.Norvég kutatók ezért alaposabban megvizsgálták a kardiorespiratorikus fittség előnyeit és végső soron arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb fittségi szint megfelezheti a szívinfarktus kockázatát, az alacsony aktivitás viszont fokozza azt.
A kutatásban több, mint 4500 személy adatait elemezték, akik 9 éven keresztül vettek részt az egészségfelméréseken. Egyetlen résztvevőnek sem volt korábban szív-érrendszeri-, vagy tüdőbetegsége, magas vérnyomása vagy daganatos betegsége, 80 százalékuk az alacsony kockázati csoportban szerepelt a következő 10 évben bekövetkező szív-érrendszeri betegségek szempontjából. A kardiorespiratorikus fittséget a szakemberek a maximális oxigénfelvevő képesség mérésével határozták meg.
A 9 év utánkövetés alatt 147 személynél következett be angina pectoris vagy szívinfarktusa – mindkét betegség a koszorúerek szűkülete miatt. Az összefüggések egyértelműnek bizonyultak: az egészségesnek mondható személyek közt is megfigyelhető, hogy a legfittebb 25%-nak megfeleződik az esélye a szívinfarktusra, a legkevésbé fitt 25%-hoz viszonyítva. Ráadásul a kardiorespiratorikus fittség legkisebb mértékű fejlődése is számottevően csökkentette az infarktus és az angina pectoris előfordulásának kockázatát. 

Nem csak a megelőzésben, de a gyógyításban is fontos

A norvég kutatók azt is hangsúlyozták, hogy már néhány hónapnyi tréning is képes csökkenteni a szív-érrendszeri kockázatokat. Vagyis a mozgás az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben. Sokan azonban tartanak attól, hogy már kialakult szív-érrendszeri betegséggel, vagy akár csak magas vérnyomással nem mozoghatnak, legalábbis csak nagyon óvatosan. Korábbi kutatások azonban éppen azt bizonyították, hogy a mozgáshiány tovább növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, az érelmeszesedés, mindezek következményeként a stroke, az iszkémiás szívbetegségek, a szívinfarktus kialakulásának rizikóját.
Az életmód orvoslás a szívbetegségek kezelésében is fontos eszköz.- Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért. Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek, így a magas vérnyomás és koleszterinszint kezelésében elsősorban az egyenletes, mérsékelt intenzitású fizikai terhelésen alapuló tréningeket, az ún. kardió edzést használták – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a Your Power Med Health Center életmód orvosa, kardiológusa, diabetológus. – Ennek alapja a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, például intenzív gyaloglás, futás, kerékpározás, úszás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Mára azonban az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott mind a rehabilitációban, mind a magas vérnyomás csökkentésében. A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. Tehát a szív-érrendszeri betegeknek nagyon fontos az életmód orvoslás, ezen belül a személyre szabott mozgásprogram, amely biztonságosan és tartósan képes javítani az állapoton, az értékeken és a közérzeten is. Ha pedig ehhez táplálkozás- és akár stresszkezelési program is társul, jelentős eredmények érhetők el a gyógyulásban, a szövődmények megelőzésében.

Forrás: Your Power Med Health Center (www.yourpowermed.hu)