5 gyakori betegség, amelynek gyógyításában döntő az életmód

5 gyakori betegség, amelynek gyógyításában döntő az életmód

Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában. Dr. Sztancsik Ilona, a Your Power Med Health Center életmód orvosa, kardiológus, sportkardiológus arra az öt legelterjedtebb, nem fertőző betegségre hívta fel a figyelmet, amelyeket jelentősen befolyásolhatunk az életmódunkkal.

Az életmód olyan erős hatású lehet, mint a gyógyszerek

Életmód orvoslással a cukorbetegség, az elhízás, a szív-érrendszeri betegségek is kezelhetők.A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, és – mára már nyilvánvalóan – meggyőző eredményeket hoztak. A bizonyítékok a 2000-es évek első évtizedére olyan erőteljessé váltak, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek - például a dohányzás elhagyásának, a rendszeres mozgásnak, a személyre szabott, kiegyensúlyozott táplálkozási programnak, a mentális egészség fenntartásának - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben. Számos elterjedt betegségre vonatkozóan konkrét ajánlások is születettek.

Öt nem fertőző betegség, amely életmóddal befolyásolható

Magasvérnyomás betegség

Az életmódváltásnak olyan hatása lehet a vérnyomásértékekre, mint a gyógyszeres kezelésnek – állította a European Society of Hypertension / European Society of Cardiology már 2013-ban. Az American Heart Association ugyanekkor azt tette közzé, hogy elhízás esetén a normál testsúly visszaállítása 5-20 Hgmm vérnyomásérték csökkenést eredményezhet minden leadott 10 kiló után. A hosszútávon követett DASH-étrend (amely zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épül) 8-10 Hgmm csökkenéshez vezethet. Az aerob jellegű mozgás (például a kocogás, vagy a gyors gyaloglás), ha a hét legtöbb napján legalább 30 percig végezzük, 4-9 Hgmm-rel csökkenti az értékeket. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású. 
Szív-érrendszeri betegségek esetén is fontos az életmód orvosi felmérés. - Az életmód orvosi felmérés arra is alkalmas, hogy a magasvérnyomás betegeknél pontosan meg tudjuk határozni azt hatékony és biztonságos intenzitást, amellyel ajánlott mozogniuk. Ebben segítségünkre lehet többek közt a terheléses EKG, a 24 órás vérnyomásmérés és a szívultrahang vizsgálat. Ha az így kidolgozott mozgásprogram mellé még egy táplálkozási iránymutatás is születik, és a páciens tartja is magát az életmód programhoz, biztosan javulás várható az alapbetegségei tekintetében is – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Your Power Med Health Center életmód orvosa, kardiológus, sportkardiológus.

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek általában egy hosszú folyamat következményeként jönnek létre. Az LDL-koleszterin például az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később stroke-hoz vagy szívinfarktushoz vezethet. Tehát alapvető cél a koleszterinszint csökkentése, amellyel kapcsolatban a European Society of Cardiology 2016-ban már hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét. Az így kialakított életmód nem csak az LDL-koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli. Az American College of Endocrinology később a mozgásterápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján. 2010-ben hasonló magyar irányelvek születtek, amelyek ugyanakkor hangsúlyozták a magas koleszterinszint étrendi kezelésében a telített zsírsavbevitel csökkentését.

2. típusú cukorbetegség

Az American Diabetes Association állásfoglalása szerint a cukorbetegség terápiájának két életmódbeli alapja kell, hogy legyen. Az egyik a dietetikus által személyre szabottan összeállított táplálkozás terápia, amely csökkenti az A1C (glikált hemoglobin) szintet. A másik pillér a rendszeres mozgás. Ennek az előirányzott szintje legalább 150 perc, közepesen intenzív testmozgás, legalább heti 3 alkalomra beosztva. Már 8 heti mozgás után mérhetően csökken az A1C érték a 2. típusú diabétesz esetében. Így fogalmazott erről a Magyar Diabetes Társaság 2017-ben: „A diabetes kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességű fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, ideértve az inzulinadást is. Az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó előírások együttese az ún. életmódkezelés.”

Elhízás

Azoknál az elhízott személyeknél, akik nem betegség, hanem az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, nagy arányban alakulnak ki másodlagos zsíranyagcsere zavarok. Ezen kívül jellemző lehet a megzavart cukoranyagcsere, ami a 2. típusú cukorbetegség előszobája. A hasra és mellkasra terjedő „alma típusú” elhízás inkább magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre, magas vérzsírszintre hajlamosít, a combokra terjedő, „körte típusú” elhízás pedig inkább visszérbetegségekhez vezethet.

Rosszindulatú daganatok 

Kutatások igazolják, hogy az elhízott páciensek közt gyakrabban fordul elő például pajzsmirigyrák és mellrák. A kutatók úgy vélik, a felesleges testzsír olyan hormonális változásokat és gyulladást vált ki, amely elősegíti a daganat kiújulását és terjedését. A Cancer Prevention Research című szaklap tanulmánya szerint a nyugati emberek étrendje (vörös húsok, zsíros tejtermékek, finomított gabonák) növeli a prosztatarákosok halálozási esélyét is. A vastagbélrák tekintetében is ismert kockázatnövelő tényezők a vörös és a feldolgozott húsok, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás viszont akár 50 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét!

Forrás: Your Power Med Health Center (www.yourpowermed.hu)